Jelentése: A „disztópia” egy irodalmi és társadalomtudományi fogalom, amely egy elképzelt jövőbeli vagy alternatív társadalmat jelöl, ahol az emberi élet minősége rendkívül rossz. A disztópikus világ jellemzően totalitárius államberendezkedéssel, elnyomással, szabadságjogok teljes hiányával és az emberi méltóság megsemmisítésével jellemezhető.
A disztópia az utópia ellentéte, míg az utópia egy ideális, tökéletes társadalmat fest le, addig a disztópia egy rémálomszerű világot mutat be, ahol minden rosszul alakult. A disztópikus művek gyakran figyelmeztető jellegűek, arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos társadalmi, politikai vagy technológiai fejlemények milyen katasztrofális következményekkel járhatnak.
Fontos megérteni, hogy a „disztópia” alapvetően egy társadalmi állapotot ír le, nem pedig eseményt. Ez a kulcsfontosságú különbség elkülöníti a „katasztrófa” és az „apokalipszis” fogalmaitól, amelyek konkrét, pusztító eseményeket jelölnek. Míg a katasztrófa egy hirtelen bekövetkező tragédia, az apokalipszis pedig a civilizáció teljes összeomlását jelenti, addig a disztópia egy már kialakult, működő, de torz társadalmi rendszer.
A disztópia kialakulhat egy apokaliptikus esemény következményeként, amikor a túlélők új, elnyomó rendet építenek fel a romokból, de létrejöhet fokozatos társadalmi torzulással is, anélkül, hogy bármiféle külső katasztrófa történne.
Szinonimák: antiutópia, negatív utópia, sötét jövőkép
Példák:
- George Orwell „1984” című regénye a klasszikus disztópia műfaj egyik legismertebb példája.
- A film egy disztópikus jövőt ábrázol, ahol a mesterséges intelligencia irányítja az emberi életet.
- Sok tudós attól tart, hogy a jelenlegi technológiai fejlődés disztópikus társadalomhoz vezethet.
