Jelentése: A „dilettantizmus” kifejezés olyan hozzáállást vagy tevékenységet jelöl, amelyben valaki felületes, nem kellően alapos szakmai tudással vagy felkészültséggel fog hozzá egy feladathoz, művészethez vagy szakterülethez. A dilettáns személy lelkesedése és érdeklődése lehet őszinte, de hiányzik belőle az a mély tudás, tapasztalat vagy képzettség, amely egy adott terület professzionális műveléséhez szükséges.
A szó az olasz „dilettante” kifejezésből származik, amely eredetileg azt jelentette: „gyönyörködik valamiben”, de mára inkább negatív felhangot kapott. A „dilettantizmus” gyakran kritikus értékelést tükröz, amikor valakit felületességgel, szakmai hozzá nem értéssel vádolnak. Ez különösen akkor problematikus, ha a dilettáns olyan területen tevékenykedik, ahol a szakmai kompetencia elengedhetetlen lenne – például az orvostudományban, mérnöki munkában vagy bármilyen felelősségteljes pozícióban.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a dilettantizmus nem feltétlenül rosszhiszemű: gyakran inkább túlzott magabiztosságból, naivitásból vagy egyszerűen a saját tudás korlátainak fel nem ismeréséből fakad. A dilettáns és az amatőr közötti különbség abban rejlik, hogy míg az amatőr tisztában van saját korlátaival és törekszik a fejlődésre, addig a dilettáns gyakran túlbecsüli saját képességeit.
Szinonimák: felületesség, szakmai hozzáértés hiánya, kontárság, dilettáns hozzáállás
Példák:
- A kormány gazdaságpolitikai dilettantizmusa miatt az ország gazdasági helyzetét súlyos válság jellemezte.
- Az építész dilettantizmusa miatt a ház szerkezetében komoly hibák jelentkeztek, amelyek költséges javítást tettek szükségessé.
- A művészeti kiállítás kurátorának dilettantizmusa abban nyilvánult meg, hogy összevissza rakta ki a különböző stílusú alkotásokat.