Jelentése: A „deviancia” kifejezés a latin „deviare” szóból származik, amely „letérni az útról” jelentéssel bír. A szociológiában és pszichológiában a „deviancia” olyan viselkedést, gondolkodásmódot vagy jellemzőket jelöl, amelyek eltérnek a társadalom által elfogadott normáktól, szabályoktól vagy elvárásoktól. A „deviancia” nem feltétlenül negatív jelenség – egyszerűen a többségtől való eltérést, a „normálistól” való különbözést jelenti.
Fontos megjegyezni, hogy a deviáns viselkedés megítélése kulturálisan és történelmileg változó: ami az egyik társadalomban deviánsnak számít, az a másikban elfogadott lehet. A „deviancia” fogalma számos területen alkalmazható: a szociológiában a társadalmi normáktól való eltérést vizsgálja, a pszichológiában az átlagostól eltérő viselkedési mintákat elemzi, míg a kriminológiában a bűnelkövető magatartást tanulmányozza.
Gyakran összekeverik a „deviancia” és a „rendellenesség” fogalmakat, azonban fontos különbség, hogy míg a „rendellenesség” gyakran orvosi vagy patológiai jelentéssel bír, addig a „deviancia” inkább szociológiai kategória. A „deviancia” lehet pozitív is: a kreatív gondolkodás, az újító szellem vagy a társadalmi változásokért küzdő aktivizmus szintén deviáns viselkedésnek számíthat.
Szinonimák: deviáns magatartás, eltérés a normától
Példák:
- A kutatás kimutatta, hogy a tinédzserek körében gyakoribb a deviancia, mint a felnőttek között.
- Egyes viselkedésformákat korábban deviánsnak tartottak, ma viszont sok helyen elfogadottá váltak.
- A művész stílusa egyfajta pozitív devianciaként értékelhető a korabeli művészeti irányzatoktól.
