Jelentése: A „nihil” latin eredetű szó, amely alapvetően „semmit” jelent. Különösen a filozófiai és tudományos szaknyelvben terjedt el, ahol pontosan kifejezi a teljes hiány vagy nemlét fogalmát, de a köznyelvben is találkozhatunk vele. A kifejezés semleges jelentéssel bír, egyszerűen a „semmi” állapotát vagy fogalmát fejezi ki, anélkül, hogy értékítéletet hordozna.
A „nihil” szorosan kapcsolódik a nihilizmus filozófiai irányzatához, amely a létezés értelmetlenségét, az erkölcsök és törekvések hiábavalóságát hirdető, kiábrándult felfogás, míg a nihilista olyan személy, aki ezt a világnézetet vallja. A hétköznapi nyelvben a „szellemi nihil” szóösszetételben fordul elő a leggyakrabban, amit pejoratív értelemben használnak olyankor, amikor valakit a műveletlen voltával vagy gondolkodási képességeinek hiányával akarnak jellemezni.
A „szellemi nihil” azt sugallja, hogy az illető személyben nincsenek értékes gondolatok, ötletek vagy szellemi tartalom – mintegy „üres” belülről. Gyakran irodalmi vagy publicisztikai szövegekben fordul elő, ahol erőteljes kritikát akarnak megfogalmazni valakivel szemben. Fontos, hogy a „nihil” kifejezést ne keverjük össze a „semmiséggel”. A semmiség egy dolog, ami létezik, de nincs jelentősége, míg a nihil a létezés teljes hiányát jelöli.
Szinonimák: semmi, üresség, nem létező
Példák:
- A filozófus szerint az emberi törekvések végső soron nihilbe torkollnak.
- A nihilt ábrázoló festmény a modern művészet egyik legismertebb alkotása lett.
- A vita során szellemi nihil uralkodott, senki sem hozott fel értelmes érveket.
