Jelentése: Az „asszertív” szó a latin „asserere” igéből származik, ami „kijelenteni”, „állítani” jelentéssel bír. Az asszertív viselkedés egyfajta kommunikációs stílust ír le, amelynek lényege, hogy a személy nyíltan, egyenesen és tiszteletteljesen fejezi ki a gondolatait, érzéseit és igényeit, anélkül, hogy mások jogait megsértené.
Az asszertív ember képes kiállni magáért és a saját érdekeiért, miközben figyelembe veszi mások érzéseit és nézőpontjait is. Ez az egészséges kommunikáció alapja, amely egyenlő felek közötti kapcsolatokat feltételez.
Fontos megkülönböztetni az asszertivitást a passzivitástól és az agresszivitástól. A passzív ember elnyomja a saját érzéseit és igényeit, mert fél a konfliktustól, és hagyja, hogy mások kihasználják. Az agresszív ember viszont erőszakosan, másokat megsértve és manipulálva érvényesíti a saját akaratát.
Az asszertív viselkedés a kettő közötti arany középút: „Én fontos vagyok, de te is az vagy.” Az asszertív kommunikáció lényege, hogy nem hibáztatunk másokat, hanem a saját érzéseinket és gondolatainkat fogalmazzuk meg „én”-üzenetek formájában.
Szinonimák: határozott, magabiztos, önérvényesítő, egyenes
Példák:
- Az asszertív kommunikációja sokat segített a megbeszélésen, mert világosan elmondta a problémát anélkül, hogy bárkit is megbántott volna.
- Ne legyél passzív, tanulj meg asszertíven kiállni magadért a munkahelyeden.
- Amikor a pincér rossz ételt hozott, asszertíven szólt, hogy a rendelése eltérő volt, és udvariasan kérte, hogy cseréljék ki.
