Jelentése: A „demokrácia” egy olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forrása a nép és a kormányzás a többségi akarat alapján történik. A kifejezés a görög „demokratia” („nép uralma”) szóból ered, és azt az elvet fejezi ki, hogy az állampolgárok közvetve vagy közvetlenül részt vesznek a döntéshozatalban. A modern demokráciák jellemzői közé tartozik a szabad választások rendszere, a többpártrendszer, az alapvető emberi jogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és a kisebbségek jogainak biztosítása.
A demokrácia nem egyenlő a puszta többségi uralommal, bár ezt gyakran félreértik. A modern demokratikus rendszerekben fontos szerepet játszanak az alkotmányos korlátok, amelyek megvédik a kisebbségeket a többség esetleges zsarnokságától. Különbséget kell tenni a közvetlen demokrácia (ahol az állampolgárok közvetlenül szavaznak minden kérdésről) és a képviseleti demokrácia között (ahol választott képviselők hozzák a döntéseket).
Gyakran keverik össze a demokráciát a liberalizmussal vagy a kapitalizmussal, pedig ezek különböző fogalmak: a demokrácia politikai rendszer, a liberalizmus ideológia, a kapitalizmus pedig gazdasági rendszer. Létezhetnek demokratikus szocialista országok éppúgy, mint liberális vagy konzervatív demokráciák.
Szinonimák: népuralom, köztársaság, parlamentarizmus, néphatalom, alkotmányosság, többpártrendszer
Példák:
- A demokrácia alapköve, hogy minden állampolgár egyenlő szavazati joggal rendelkezik a választásokon.
- A fiatal nemzet nehezen építette ki demokratikus intézményeit a hosszú diktatúra után.
- A demokrácia megköveteli, hogy a kormány elszámoltatható legyen a nép előtt döntéseiért.
