Jelentése: A „diszlexia” kifejezés a görög „dys” („nehéz”, „rossz”) és „lexis” („szó”, „beszéd”) szavak összetételéből származik. A „diszlexia” egy neurológiai alapú tanulási zavar, amely elsősorban az olvasás, írás és helyesírás terén okoz nehézségeket. A diszlexiával élő emberek gyakran összekeverik a betűket, nehezen ismerik fel a szavakat, vagy fordítva olvassák őket.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a „diszlexia” nem az intelligencia hiányát jelenti – a diszlexiás személyek többnyire átlagos vagy átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, csupán az információfeldolgozás módja tér el a szokásostól az atipikus idegrendszeri fejlődés következtében.
Fontos megkülönböztetni a „diszlexia” és a „diszgráfia” fogalmakat: míg az előbbi főleg az olvasással kapcsolatos problémákat jelenti, addig a „diszgráfia” az írás motorikus nehézségeit érinti. A „diszlexia” nem gyógyítható, de megfelelő módszerekkel és támogatással jelentősen enyhíthető a tünetek hatása a tanulásra és a mindennapi életre.
Szinonimák: olvasási zavar, olvasásképesség zavara
Példák:
- A pedagógus felismerte a gyermek diszlexiáját, és speciális módszerekkel segítette a fejlődést.
- A diszlexiás diákok gyakran kiváló képességekkel rendelkeznek a kreatív területeken.
- A modern technológia sokat segít a diszlexiával küzdő embereknek a tanulásban.
