Jelentése: Az „imposztor” olyan személyt jelöl, aki szándékosan megtéveszt másokat, hamis személyazonosságot vesz fel, vagy olyan képességekkel, végzettséggel, pozícióval büszkélkedik, amellyel valójában nem rendelkezik. Az imposztor tudatos csalással, hamis dokumentumokkal vagy álcázással próbálja elérni céljait, gyakran anyagi haszonszerzés vagy társadalmi elismerés reményében. Az imposztorság mindig szándékos tevékenység, amely mások kárára történik.
A modern pszichológiában az imposztor fogalmához kapcsolódik az úgynevezett „imposztor szindróma” is, amely azonban teljesen más jelenség. Az imposztor szindróma egy belső érzés, amikor valaki jogosan elért sikerei ellenére úgy érzi, hogy valójában nem érdemli meg azokat, és attól fél, hogy mások majd rájönnek a „valódi képességeinek hiányára”.
Ez azonban nem azonos az igazi imposztorsággal, mert itt nincs szándékos megtévesztés vagy hamis információ. Fontos különbség az imposztor és a szélhámos között: míg az imposztor elsősorban személyazonosság-lopással vagy hamis képesítések használatával dolgozik, addig a szélhámos általában pénzügyi csalásokra specializálódik.
Szinonimák: csaló, hamis személyiség, álszemély, szélhámos, megtévesztő, ügyeskedő
Példák:
- Az elhíresült bűnöző több országban is imposztorként élt, és hamis személyazonosságot használt.
- A sikeres üzletasszony bevallotta, hogy az előadás közben imposztornak érezte magát.
- A film főszereplője leleplezte a férfit, aki imposztorként férkőzött be a családba.
