Jelentése: Az „irónia” szó a görög „eironeia” szóból származik, ami „valamit elváltoztatni, másképpen, illetve rosszul beállítani” jelentéssel bír, emellett a latin „ironia”, „finom gúny” kifejezésre is visszavezethető. A mai értelemben a szó arra utal, amikor valaki mást mond, mint amit valójában gondol vagy érez. A lényege az ellentét a kimondott szó és a valóságos tartalom között.
Az irónia egyfajta humoros vagy gúnyos megjegyzés, amelynek a hatása abból adódik, hogy a hallgató vagy az olvasó felismeri ezt az ellentétet. Nem csupán egy szójáték, hanem egy kifinomult kommunikációs eszköz, amely mélyebb rétegeket is hordozhat.
A hétköznapi beszédben gyakran tévesen használják a szarkazmus szinonimájaként, de a kettő nem azonos. A szarkazmus mindig gúnyos és bántó szándékú, célja a másik megalázása. Ezzel szemben az irónia lehet finom, vicces, sőt, akár önironikus is.
Az irónia leggyakoribb formája a verbális irónia, amikor az elmondottak ellentétesek a szándékkal. Emellett létezik helyzeti irónia is, amikor a helyzet alakulása váratlan, ellentétes a logikával vagy az elvárásokkal. Például, ha egy tűzoltóállomás kigyullad, az egy helyzeti irónia.
Szinonimák: gúny, csúfolódás, élcelődés, élcelődés, rejtett él
Példák:
- Amikor a viharban kint állva azt mondta: „De gyönyörű idő van!”, az az irónia tökéletes példája volt.
- Valóságos irónia, hogy a víztorony építője nem tudott úszni.
- A szituáció iróniája, hogy éppen az a cég ment tönkre, amelyik a pénzügyi tanácsadásról írt könyvet.
