Jelentése: A „katarzis” szó a görög „katharszisz” kifejezésből származik, amely „tisztítás”, „megtisztulás” jelentéssel bír. A „katarzis” egy pszichológiai és művészeti fogalom, amely az érzelmi feszültségek feloldását, a lélek megtisztulását jelenti. Arisztotelész óta használjuk elsősorban a művészettel kapcsolatban, amikor a néző vagy olvasó egy drámai mű hatására átél valamiféle érzelmi tisztulást, felszabadulást. A tragédiák nézése közben a közönség együtt szenved a hősökkel, és ez az érzelmi átélés végül megkönnyebbülést, belső tisztaságot hoz.
A modern pszichológiában a „katarzis” az elfojtott érzések, traumák feldolgozását és elengedését jelenti. Ez történhet terápiás folyamatokban, amikor valaki képes szembenézni fájdalmas élményeivel és érzelmileg feldolgozni azokat. A „katarzis” lehet spontán is, például amikor valaki egy film, könyv vagy zene hatására hirtelen megérti és fel tudja dolgozni egy régóta nyomasztó problémáját. A fogalom lényege az, hogy a fájdalmas érzések tudatos átélése és kifejezése végül gyógyuláshoz, belső békéhez vezet.
Szinonimák: megtisztulás, felszabadulás, érzelmi tisztulás, megkönnyebbülés, lelki gyógyulás, feldolgozás
Példák:
- A színházi előadás végén katarzist élt át, végre sikerült feldolgoznia édesapja halálát.
- A film utolsó jelenete mély katarzist váltott ki a közönségben, sokan a lámpák felkapcsolása után is néma csendben ültek a nézőtéren.
- A terápiás ülés után rövid ideig katarzist érzett — megkönnyebbült és rendezettebbnek tűntek a gondolatai.
