Jelentése: A „populista” szó egy olyan személyre, politikusra vagy mozgalomra utal, aki a nép akaratára hivatkozva, az elittel szemben határozza meg magát. A populista politikusok gyakran azt állítják, hogy ők az „egyszerű ember” érdekeit képviselik, és fellépnek a „korrupt, önérdekű elit” ellen. Lényegében a társadalmat két szemben álló táborra osztják: a „jó népre” és a „rossz elitre”.
A populisták gyakran egyszerű, érzelmi alapú üzenetekkel operálnak, és kerülnek mindenféle bonyolult, szakmai érvelést. Fontos megkülönböztetni a populista kifejezést a demagógtól, bár a kettő gyakran jár együtt. A populista egy politikai stílus, amely a nép és az elit közötti ellentétre épít, míg a demagógia egy konkrét technika, amely a hallgatóság érzelmeinek manipulálására fókuszál.
Egy politikus lehet populista anélkül, hogy demagóg eszközöket használna, de a populizmus gyakran támaszkodik a demagógiára a hatalom megszerzése és megtartása érdekében. A populizmus fő jellemzője, hogy a népszerűséget hajhássza, és a valóságtól gyakran elrugaszkodott, könnyen megjegyezhető ígéreteket tesz.
Szinonimák: népszerűségre hajtó, népieskedő, tömegeket manipuláló
Példák:
- A populista ígéretei annyira vonzóak voltak, hogy sokan hittek neki, még akkor is, ha azok megvalósíthatatlanok voltak.
- Sokan kritizálták a politikust, amiért populista retorikával ahelyett, hogy a tényekre fókuszált volna, érzelmi húrokat pengetett meg.
- Az új párt populista üzeneteivel gyorsan nagy népszerűségre tett szert, de a szakértők szerint a programjuk nélkülözi a valóságalapot.