Jelentése: A „retorika” kifejezés eredetileg a hatásos beszéd művészetét és tudományát jelenti, amely az ókori görög és római kultúrából származik. A klasszikus értelemben a retorika azt tanítja, hogyan lehet meggyőzően, hatásosan és választékosan kommunikálni, legyen szó szóbeli előadásról vagy írásbeli szövegről. A retorika magában foglalja a beszéd felépítését, az érvek logikus sorrendjét, a nyelvi eszközök tudatos alkalmazását és a hallgatóság érzelmi befolyásolásának technikáit. A modern nyelvhasználatban azonban a „retorika” kifejezést gyakran negatív értelemben is használják, amikor valaki üres, tartalmatlan vagy manipulatív beszédmódra utalnak vele.
Ebben az összefüggésben a „puszta retorika” azt jelenti, hogy valaki szép szavakkal próbál leplezni valamilyen problémát, vagy hatásosan beszél anélkül, hogy lényegi mondanivalója lenne. Fontos azonban megkülönböztetni a retorika, mint kommunikációs készség pozitív aspektusait a manipulatív vagy félrevezető használatától. A jó retorikai készségek nélkülözhetetlenek a hatékony kommunikációban, a vezetésben és a nyilvános szerepvállalásban.
Szinonimák: szónoklat, beszédművészet, ékesszólás, meggyőzés művészete, kommunikációs technika, szónoki készség, előadásmód
Példák:
- A politikus kiváló retorikai készségekkel rendelkezett, minden beszéde lenyűgözte a hallgatóságot.
- A vezérigazgató csak üres retorikával válaszolt a munkavállalók konkrét kérdéseire.
- Az ügyvéd retorikai képzettségének köszönhetően meggyőzte a bíróságot ügyfele ártatlanságáról.
