Jelentése: A „szubjektív” kifejezés a latin „subjectivus” szóból származik, ami „alanyi”, „alanyra vonatkozó” jelentéssel bír. A mindennapi nyelvben és a filozófiában egyaránt arra használjuk, ami a személyes nézőpontból, érzésekből, véleményekből és tapasztalatokból ered.
A szubjektív megítélés tehát az egyénre jellemző, és nem a valóságon, a tényeken vagy az elfogulatlan megfigyelésen alapul. A szubjektív vélemények és érzelmek teljesen normális részei a mindennapi életnek, és gyakran ezek formálják a személyiségünket.
A szubjektív kifejezést gyakran tévesztik össze az objektívvel, de a kettő a pontos ellentéte. Az objektív a tényekre, a valóságra és a pártatlanságra utal, míg a szubjektív a személyes, egyéni megítélésre. Például, ha valaki azt mondja, hogy a „film borzasztó volt”, az egy szubjektív vélemény, mert a saját érzéseit fejezi ki.
Ha viszont azt mondja, hogy a „film 120 perc hosszú”, az egy objektív tény. A szubjektív hozzáállás a művészetben, a kritikában és az emberi kapcsolatokban elengedhetetlen, míg a tudományban, a jogban és az újságírásban a cél az objektivitásra törekvés.
Szinonimák: személyes, egyéni, elfogult, érzelmi, részrehajló
Példák:
- Az, hogy a tengerpart szép-e vagy sem, szubjektív megítélés kérdése.
- A zenekritikus szubjektív véleménye szerint az album az év legjobbja volt.
- Próbálj objektív maradni a döntésben, és ne hagyd, hogy a szubjektív érzéseid befolyásoljanak.
