Jelentése: Az „axióma” egy olyan alapvető kijelentés vagy állítás, amelyet bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el, és amely egy tudományos vagy logikai rendszer kiindulópontjaként szolgál. A szó görög eredetű, és olyan önmagában evidens igazságot jelöl, amely nem szorul további magyarázatra vagy bizonyításra. Az axiómák alkotják minden deduktív rendszer alapjait, belőlük vezetjük le a további tételeket és következtetéseket. A matematikában az axiómák különösen fontosak, például Eukleidész geometriájának alapjait képező axiómák, mint hogy „két pont között a legrövidebb távolság az egyenes”.
A filozófiában és a logikában az axiómákat alapelvekként használják, amelyekből kiindulva felépíthető egy teljes gondolati rendszer. Fontos megkülönböztetni az axiómát a hipotézistől vagy a tételtől: míg a hipotézis feltételezés, amelyet bizonyítani vagy cáfolni kell, az axióma olyan alapigazság, amelyet nem kérdőjelezünk meg az adott rendszeren belül. Sokszor tévesen használják az „axióma” szót minden általános igazságra vagy a bölcsesség helyett, holott szigorúan véve csak olyan kijelentésekre vonatkozik, amelyek egy formális rendszer alapjait képezik.
Szinonimák: alapelv, alaptétel, alapigazság, kiindulópont, dogma, evidencia
Példák:
- A demokrácia egyik axiómája, hogy minden állampolgár egyenlő jogokkal rendelkezik.
- A fizika axiómáira építve fejlesztették ki a relativitáselméletet és a kvantummechanikát.
- Az üzleti világban axiómaként kezelik, hogy a vevő mindig igaza van, bár ez a gyakorlatban nem mindig helytálló.
