Jelentése: Az „opportunista” szó olyan személyre utal, aki a pillanatnyi helyzetből adódó előnyöket kihasználva cselekszik, anélkül, hogy ragaszkodna elvekhez, elméletekhez vagy ideológiákhoz. Egy opportunista ember elsősorban a saját érdekeit tartja szem előtt, és hajlamos a körülményekhez alkalmazkodni, akár a hirtelen bekövetkező változásokat is kihasználva.
Ezt a viselkedést gyakran a morális vagy etikai kompromisszumok kísérik, mivel a cél elérése fontosabb, mint az ahhoz vezető út tisztasága. A szó a latin „opportunus” („alkalmas”, „kedvező”) szóból ered, ami jól tükrözi a jelentését.
Fontos különbséget tenni az opportunizmus és a pragmatizmus között. Bár mindkettő a gyakorlatiasságra összpontosít, a pragmatikus ember célja a leghatékonyabb megoldás megtalálása egy probléma orvoslására, anélkül, hogy feltétlenül a saját személyes érdekeit helyezné előtérbe.
Ezzel szemben az opportunista elsősorban a saját előnyére fókuszál, és ha kell, feláldozza az elveit vagy mások érdekeit. Az opportunistát gyakran gúnyosan jellemzik azzal a mondással, hogy „abban az irányban fúj, amerre a szél fúj”, utalva a véleménye és elvei gyors változtatására a pillanatnyi előnyök érdekében.
Szinonimák: haszonleső, elvtelen, megalkuvó, helyezkedő
Példák:
- Az a politikus opportunista módon váltott pártot, amikor éppen az volt a legelőnyösebb a karrierje szempontjából.
- Sokak szerint a vállalat opportunista lépést tett azzal, hogy a járvány alatt megemelte a kézfertőtlenítő árát, kihasználva a megnövekedett keresletet.
- Nem bízom benne, mert opportunista természetű: mindig csak azt teszi, ami a saját javára válik.
