Jelentése: A „cáfol” ige azt jelenti, hogy valaki bebizonyítja egy állítás, elmélet vagy vád hamisságát, megalapozatlanságát. A cáfolás során érvelés, bizonyítékok vagy tények segítségével mutatjuk be, hogy egy kijelentés nem felel meg a valóságnak. A „cáfolat” pedig maga az a folyamat vagy érvelés, amellyel ezt a bizonyítást elvégezzük. A cáfolás a tudományos módszer és a logikai gondolkodás alapvető eszköze, amely segít elválasztani az igazat a hamistól.
A cáfolás lehet közvetlen, amikor konkrét ellenbizonyítékokkal dolgozunk, vagy közvetett, amikor egy állítás következményeinek abszurditását mutatjuk fel. A tudományban különösen fontos a cáfolhatóság elve: egy elmélet csak akkor tekinthető tudományosnak, ha elvileg cáfolható. Fontos megkülönböztetni a cáfolást a puszta tagadástól vagy vitatkozástól: míg ezek csak ellenvéleményt fejeznek ki, a cáfolás megalapozott bizonyítást nyújt az állítás helytelenségére.
Szinonimák: megcáfol, elveti, megdönt, bizonyítja a helytelenségét, rácáfol, ellenez
Példák:
- A tudós kísérletekkel cáfolta azt az elméletet, amely évtizedekig elfogadottnak számított.
- A védőügyvéd sikeresen cáfolta a vádlott elleni bizonyítékokat a bírósági tárgyaláson.
- Az új régészeti leletek cáfolják azt a feltételezést, hogy ez a terület lakatlan volt az ókorban.