Jelentése: A „fasiszta” kifejezés elsődlegesen a fasizmus politikai ideológiájának követőjét vagy képviselőjét jelöli. A fasizmus egy szélsőjobboldali, totalitárius politikai mozgalom, amely a 20. században alakult ki, és jellemzői közé tartozik a diktatórikus vezetés, a nacionalizmus, a militarizmus, az erőszak dicsőítése és a demokratikus intézmények elutasítása.
A fasiszta rendszerek jellemzően egyetlen vezető vagy párt abszolút uralmára épülnek, elnyomják az ellenzéket, és gyakran alkalmaznak erőszakot politikai céljaik elérésére. A történelem leghírhedtebb fasiszta rezsimjei Mussolini Olaszországa és Hitler Németországa voltak. A modern nyelvhasználatban a „fasiszta” kifejezést gyakran túlzottan szélesen és pontatlanul alkalmazzák.
Sok esetben egyszerűen a szigorú, autoriter vagy elnyomó viselkedésre használják, még akkor is, ha az nem kapcsolódik a fasizmus politikai ideológiájához. Ez problémás, mert elhalványítja a kifejezés történelmi súlyát és jelentőségét. Fontos különbséget tenni a „fasiszta” és más szorosan kapcsolódó fogalmak között: míg a „náci” kifejezés specifikusan a német nemzetiszocialista ideológiára utal, a „totalitárius” általánosabban jelöl minden diktatórikus rendszert.
Szinonimák: fasizmus politikai rendszerének híve
Példák:
- A történész részletesen elemezte a fasiszta mozgalmak 20. századi térnyerését Európában.
- A politikus tiltakozott a fasiszta váddal szemben, mondván, hogy demokratikus elveket vall.
- A múzeumi kiállítás bemutatta, hogyan alakult ki a fasiszta propaganda a két világháború között.
