Jelentése: A „fösvény” kifejezés olyan személyt jelöl, aki túlzottan ragaszkodik a pénzéhez és javaihoz, rendkívül szűkmarkúan bánik azokkal, még akkor is, amikor szükség lenne a költekezésre. A fösvény ember kerüli a kiadásokat, még a legszükségesebb dolgokra is nehezen költ, és gyakran megtagadja magától és másoktól a kényelmet, amit megengedhetne magának.
Ez a viselkedés nem egyszerűen takarékosságból fakad, hanem egy túlzásba vitt, kóros pénzhez való ragaszkodásból. A fösvénység gyakran együtt jár azzal, hogy az ember mások jólétét vagy boldogságát is feláldozza a pénzmegtakarítás oltárán. A fösvény ember jellemzően gyanakvó, számító, és minden költést aprólékosan megvizsgál, még akkor is, ha ez megalázó vagy fájdalmas helyzeteket teremt.
Fontos megkülönböztetni a „fösvény” és a „takarékos” fogalmakat: a takarékos ember tudatosan gazdálkodik pénzével és kerüli a felesleges kiadásokat, de hajlandó költeni, amikor szükséges. A fösvény ezzel szemben kóros mértékben ragaszkodik minden fillérhez, gyakran saját kárára is. A „fösvény” kifejezést néha összemossák a „fukar” vagy „szűkmarkú” szavakkal, amelyek hasonló jelentésűek, de enyhébb fokozatot jelezhetnek.
Szinonimák: zsugori
Példák:
- A fösvény öregember még a fűtést is megvonta magától, hogy spóroljon a rezsiszámlán.
- Annyira fösvény volt, hogy még a saját gyerekei születésnapján is sajnálta a pénzt az ajándékokra.
- A szomszéd fösvény természete miatt soha nem volt hajlandó hozzájárulni a közös költségekhez.
