Jelentése: A „nyárspolgár” egy pejoratív, lealacsonyító kifejezés, ami egy olyan embert ír le, aki szűk látókörű, öncélú és materialista életmódot folytatja. A kifejezés eredete a német „Spießbürger” szóból ered, ami a középkori városokban élő polgárokra, valamint a városi milíciák azon tagjaira utalt, akik lándzsával („Spieß”) védték a várost.
A kifejezés modern értelmezése azonban teljesen megváltozott: a nyárspolgár az a személy, aki unalmas, a megszokottól nem tér el, és a gondolkodása is a szűkös, mindennapi dolgokra korlátozódik. A kispolgár kifejezést gyakran használják a nyárspolgár szinonimájaként. A kispolgári életstílusra a konformitás, a merev erkölcsiség és az öncélú anyagi gyarapodás a jellemző.
A nyárspolgár elutasítja az újdonságokat, a művészetet, a szellemi értékeket, és a társadalmi normáknak megfelelve éli az életét. A szó használata gyakran egyfajta értelmiségi felsőbbrendűséget is sugall, amikor egy gondolkodó ember kritikával illeti a szűk látókörű, hétköznapi életet élőket.
Szinonimák: kispolgár, földhözragadt, maradi, unalmas
Példák:
- A nyárspolgár szomszéd minden vasárnap ugyanazt az ételt főzte, és nem értette, miért utazunk el a hétvégére.
- Ez a film olyan unalmas és kispolgári volt, hogy szinte végig unatkoztam.
- Nem szeretem az ilyen nyárspolgár gondolkodásmódot, ami elutasít minden újdonságot és kreativitást.
