Jelentése: Az „attitűd” kifejezés a latin „aptitudo” szóból származik, ami „alkalmasság”, „képesség” jelentéssel bír. A mai köznyelvben és a pszichológiában azonban egy személy beállítottságára, hozzáállására utal egy adott dologgal, személlyel, eseménnyel vagy jelenséggel kapcsolatban.
Az attitűd tehát a gondolatok, az érzelmek és a viselkedés három összetevőjéből álló rendszer, ami meghatározza, hogyan reagálunk a világ dolgaira. Egy embernek lehet például pozitív attitűdje a sport iránt, ami azt jelenti, hogy szereti a mozgást (érzelmi összetevő), úgy gondolja, hogy egészséges (gondolati összetevő), és gyakran sportol (viselkedési összetevő).
Fontos megkülönböztetni az attitűdöt a véleménytől. A vélemény egy tudatos, kimondott álláspont, míg az attitűd egy mélyebben gyökerező, rejtett beállítottság, ami befolyásolja a viselkedést is. Az attitűd sokkal nehezebben változtatható meg, mint egy vélemény, mert az érzelmek és a mélyen gyökerező hiedelmek is hatással vannak rá.
A szóval gyakran írunk le csoportok viselkedését is, mint például „a cég attitűdje a környezetvédelemhez”. Az attitűd tehát nem csupán egy gondolat, hanem egy átfogó, belső viszonyulás, ami a cselekedeteinkben is megmutatkozik.
Szinonimák: hozzáállás, beállítottság, viszonyulás, álláspont, nézőpont
Példák:
- A menedzser attitűdje a kritikához meglehetősen nyitott volt, ami segítette a csapat fejlődését.
- Sajnos a kollégám negatív attitűdje miatt az egész csapat hangulata rossz volt.
- Ahhoz, hogy sikeres legyél, változtatnod kell a pénzhez való attitűdödön.
