Jelentése: Az „affektív” szó a pszichológiában és a hétköznapi nyelvben az érzelmekkel, a hangulattal és az érzelmi reakciókkal kapcsolatos jelenségekre utal. Ez a fogalom magában foglalja az érzéseket, a hangulatokat, az attitűdöket és a motivációkat, amelyek befolyásolják gondolkodásunkat és viselkedésünket.
Az affektív állapotok lehetnek átmenetiek, mint egy pillanatnyi öröm vagy szomorúság, de lehetnek tartósabbak is, mint a depresszió vagy a szorongás. A szó a latin „affectus” („érzelem”, „érzés”) szóból származik.
Fontos, hogy az affektív kifejezést ne keverjük össze a kognitív fogalommal. Míg a kognitív folyamatok a gondolkodásra, a logikára és a megismerésre vonatkoznak, az affektív folyamatok kizárólag az érzelmekre és az érzésekre fókuszálnak.
A kettő azonban szorosan összefügg, hiszen az érzelmeink jelentősen befolyásolják a gondolkodásunkat, és fordítva. Például egy affektív zavar olyan mentális betegséget jelöl, amelynek a fő tünetei az érzelmekben és a hangulatban mutatkoznak meg, mint a bipoláris zavar vagy a depresszió.
Szinonimák: érzelmi, indulati, hangulati, érzésbeli
Példák:
- A zenének erős affektív hatása van, képes mélyen megérinteni az embereket és megváltoztatni a hangulatukat.
- Az affektív zavarok diagnosztizálásához alaposan fel kell mérni a páciens érzelmi állapotát és hangulatváltozásait.
- Az affektív kommunikáció során a testbeszéd, a hangszín és az arckifejezések mind fontosabbak, mint maga a kimondott szó.
