Jelentése: A „disszonáns” kifejezés elsődlegesen a zeneelmélethez kötődik, ahol olyan hangokat vagy hangközöket jelöl, amelyek egyidejűleg megszólalva feszültséget, kellemetlen érzést vagy harmóniahiányt keltenek a hallgatóban. A modern nyelvhasználatban a jelentése kibővült, és ma már bármilyen olyan helyzetet, jelenséget vagy kapcsolatot jellemezhet, amely belső ellentmondásokat hordoz vagy összeegyeztethetetlen elemeket tartalmaz.
Használhatjuk személyiségjegyek leírására, amikor valakinek a viselkedése nem egyezik meg értékeivel, társadalmi jelenségek elemzésére, vagy akár vizuális művészetek kapcsán is, amikor színek vagy formák nem illeszkednek harmonikusan egymáshoz. A disszonáns mindig valamilyen kiegyensúlyozatlanságra, feszültségre vagy harmónia hiányára utal.
Szinonimák: diszharmonikus, össze nem illő, ellentmondásos, kellemetlen hangzású
Példák:
- A modern jazz disszonáns akkordjai először szokatlanul hatottak a közönségre.
- A politikus kijelentései disszonánsak voltak a korábbi nyilatkozataival.
- Az épület futurisztikus stílusa disszonáns hatást kelt a történelmi városrészben.
